Fordítás, Tolmácsolás

Képzeljük csak el, milyen érzés, mikor a kis cégünk kiadványát olvassák a tengerentúlon. Habár még nem terjeszkedett odáig vállalkozásunk, a mai világban már minden lehetséges. Amint az üzleti világ globális méretűvé válik, úgy egyre nagyobb az igény a fordításokra is.

A vállalkozásoknak rengeteg különböző okuk lehet arra, amiért le szeretnék fordíttatni a szövegeiket külföldi olvasók számára. A példák között szerepel, hogy üzleti kapcsolataikat, illetve piacukat bővítsék, vagy, hogy a globális fogyasztókat célozhassák meg. „Manapság már nem az számít, hogy milyen mennyiségben és mennyire gyorsan fordíttatjuk le az anyagot, hanem hogy miért szükséges azt egy bizonyos közönség számára lefordítani.” – mondja Dougal Cameron, a Pubsoft vezérigazgatója. „Egy jó fordítás hatalmas mértékben határozza meg a közönség termékhez való hozzáállását.” – folytatja. Tehát, egy rossz minőségű fordítás miatt nem csak a termék eladási rátája lesz kisebb, hanem a cég hírneve a szóban forgó országban. Ha például egy külföldi hotelben egy anyanyelvű olvas a termékeinkről, a rossz fordítás miatt biztosan megkérdőjelezi majd a cég minőségét.

Ez az oka annak, hogy egy komoly cégnél mindenképp a legjobb, legprecízebb fordítókat kell alkalmazni, ugyanis nagyon sok múlik rajtuk, a cég hosszú távú terveit és jövőjét tekintve. Akkor a legjobb a fordító, ha nem csak a nyelvet beszéli tökéletesen, de átfogó ország ismereti tudással rendelkezik, illetve figyelemmel követi az aktuális helyzetet az adott helyen – így biztosan sikert könyvelhetünk el számos nyelvben történő fordításban.

A szabadúszó fordító munkája érdekes és változatos, ugyanakkor mint minden munkának, ennek is vannak nehézségei, és a kemény munka és elköteleződés itt is épp úgy jelen van. Jelen cikkünk a szabadúszó fordítói munka árnyoldalát mutatja be, öt fontos problémát emelünk ki.

1. A forrásszöveget nem küldik el előre

Mindenképp rossz ötlet úgy egyezni meg egy fordítóval, hogy az a fordítandó szöveget még nem látta. A fordító csak akkor tudja megítélni, hogy képes-e egy munkát színvonalasan elvégezni, ha elolvashatta a szöveget, ha láthatta, milyen mértékben tartalmaz szakszavakat, mennyire bonyolult a nyelvezete. Minden bizonnyal ön sem vállalna el egy munkát, ha nem tudná már előre, mivel jár az a munka, és mi is lesz a feladata pontosan.

2. Alacsony ár

A fordítók intelligens és magasan képzett személyek, és mint olyanok, szolgáltatásaikat bizony meg is kell fizetni, főként azokét, akiknek nagy tapasztalata van a szakmában. Nincs is annál kiábrándítóbb, mint ha a fordító által megszabott ár feléért szeretnének fordíttatni. De ahogy a mondás is tartja: olcsó húsnak híg a leve (mindenki azt kapja, amiért fizetett, főképp ami a minőséget illeti).

3. Lehetetlen határidők

A legtöbb fordítási projektnek van határideje, ami a legtöbbször igen szűk. Emellett azonban vannak esetek, amikor a fordítóhoz nevetséges kérésekkel fordulnak. Például: „le tudna fordítani 250 oldalt reggelre?”. Senki sem tud! A jó minőségű fordításhoz annak megfelelő határidőre van szükség. Általánosan egy jó fordító körül-belül 2000-5000 szónyi szöveget képes naponta lefordítani anélkül, hogy a célszöveg minősége megsínylené, de ez függ a forrásszöveg jellegétől, komplexitásától, a szöveg formázásától és még sok más dologtól is. Tehát olyat kérni egy fordítótól, hogy mondjuk 50 000 szavas szövegeket fordítson naponta, elképzelhetetlen. Ők sem gépek. A jó munkához nekik is időre van szükségük.

4. Késői kifizetés

Ha az ember szabadúszóként dolgozik, sosem tudja, mikor jön egy új munka, a fordítóiparban általában nehéz előre tervezni. Ha a cégek vagy fordítóirodák késve fizetik ki a szabadúszók munkáját, az nemcsak hogy idegesítő, de sértő is, mindenképp tiszteletlenség a fordítóval szemben.

5. Mondja nekik: „a Google Fordító egy nagyszerű találmány”

Igen, a különböző fordítóprogramok hasznos eszközök lehetnek, megkönnyíthetik a fordítók dolgát, de eddig még sosem készült olyan szoftver, mely felválthatná az ember munkáját. Azonban azok, akik nem ismerik a nyelvet, gyakran teljesen ilyen eszközökre hagyatkoznak, és nagyon megütik a bokájukat. Az emberi munka elkerülhetetlen. Hiába fejlesztik, tökéletesítik folyamatosan a fordítóprogramokat, azok sosem lesznek képesek kiszorítani az emberi munkaerőt.

A jó fordítóirodáknál keményen dolgoznak azon, hogy állandó kapcsolatot tartsanak a nekik dolgozó szabadúszókkal, mivel pontosan ismerik a fordítóipar jellegzetességeit, ezért elfogadható határidőket és árakat szabnak meg, időben fizetnek, ezzel is kifejezve tiszteletüket fordítóik iránt, elősegítve a kölcsönös bizalom kialakulását és fenntartását.

A fordítási szolgáltatások tekintetében fontos, hogy tisztában legyünk a nyelvtudomány jelenlegi álláspontjaival. A nyelvészet feladata, hogy leírja és magyarázza az emberi nyelvek természetét. A nyelvészet sok dolgot tanulmányoz, többek közt azt, mi a hasonlóság a nyelvek között és milyen szempontokból térhetnek el a nyelvek egymástól. A nyelvészet szintén foglalkozik a dialektusokkal, a diskurzussal, formális és funkcionális nézőpontból egyaránt közelít a nyelvhez.

Egyetemesség és változatosság

Néhány nyelvész feladatául tűzte ki, hogy átrostálja a nyelveket, és kiszúrja azon jegyeket, amik minden nyelvben megtalálhatók. Ezek a kutatók azokra a közös gyökerekre voltak kíváncsiak, amik a világ nyelveit összekötik, hiszen a nyelv az emberiség egyetemes vívmánya. A bonyolult nyelvi rendszerek megléte és használata az, ami végső soron az állatvilágtól elkülönít bennünket. Más nyelvészek inkább a nyelvek különbözőségének kutatására helyezték a hangsúlyt, és arra a folyamatra, aminek során az emberek egy nyelvet saját maguk alakítanak ki. Pontosan ez történik a kreol nyelvek esetén, melyek, bár két vagy több nyelv találkozásából születnek, ezen nyelvektől szervesen eltérnek a folyamat végén.

Fontos, hogy a fordító figyelmet fordítson mind az egyetemességre, mind a változatosságra. Nem feltételezhetjük, hogy két nyelv teljesen hasonlít egymásra, de ugyanakkor azt sem, hogy teljes mértékben különböznének.

A funkcionális és a formális megközelítés

Ami azt illeti, van, aki a nyelvészeti kérdéseket funkcionális oldalról közelíti meg, feltételezve, hogy a nyelv kialakulása a kommunikációs és kooperációs szükségletek kielégítése érdekében jött létre. Ez egy nagyon is elképzelhető oknak tűnik, ugyanakkor egyes kutatók úgy hiszik, hogy a nyelv egyszerűen az emberi gondolkodásmódot tükrözi, és valójában egy belső kognitív jellemző külső megnyilvánulása. A funkcionális megközelítés inkább a kulturális tudományokkal van kapcsolatban, míg a formális megközelítés a biológiával és pszichológiával.

Természetesen a biológiai fejlődés és a környezeti hatások is fontos feltételei a nyelv elsajátításának, ezért mindkettőt figyelembe kell venni, de az is igaz, hogy a nyelv tükrözi az emberek gondolkodását, és ezáltal a kulturális hatások is nyomot hagynak a nyelvben és a nyelvhasználatban. Így tehát a jó fordító rendelkezik kulturális és történelmi ismeretekkel is.

A dialektus és a diskurzus

A dialektus egy nyelvváltozat, ami nem rendelkezik elkülönült nyelvi státusszal. A diskurzus ezzel szemben egy bizonyos nyelvhasználati módot jelent, ami egy adott embercsoportra jellemző. Például az orvosi közösségek ugyanazt az orvosi nyelvet használják egymás közt, ilyen jellegű megnyilvánulásaik az orvosi diskurzus részének tekinthetők. Ugyanez vonatkozik például az ügyvédekre.

A különböző nyelvváltozati és nyelvhasználati sajátságokat nehéz más nyelvre lefordítani, főképp, mivel ezek nem olyan elterjedtek, és a fordítónak gyakran külön kutatást kell végeznie, hogy helyesen lefordíthassa ezen nyelvi változatokat.

Összességében a nyelvészet abban is segíti a fordító munkáját, hogy rámutat azokra a területekre, ahol a fordítónak különös elővigyázatossággal kell eljárnia. Ugyanakkor különböző megközelítéseket kínál a fordítónak a nyelvi kérdések átlátásához.

Nem titok, hogy a gépi fordító eszközök használata gyors fordításokhoz egyre elterjedtebb az üzlet világában. Nincs ezen semmi csodálkozni való.

Ha egy üzleten belül milliókkal kell kommunikálni, akik különböző nyelveket beszélnek, nagy előnyük van azoknak a fordítóirodáknak, amelyek gyors fordítási szolgáltatásokat ajánlanak. Ezáltal fokozható a cég bevétele, javítható a márka imidzse és globális ismertsége. Az idegen nyelvekre való fordítás lehetővé teszi az üzletpartnerekkel, alkalmazottakkal való anyanyelvi kommunikációt is.

Az 1950-ben megjelent gépi fordítást néha automatikus, instant vagy automatizált fordításnak is nevezik, melyet gyors fordítás készítéséhez használnak, amikor is, a szöveget először egy szoftver fordítja le, majd a félkész szöveget egy humán fordító átdolgozza, és így készül el a precíz fordítás.

Hogyan működik a gépi fordítás?

A gépi fordítóknak különböző típusai vannak. Van, amelyik szabályalapú és van, amelyik statisztikai alapon működik. A kettő kombinációjával működő fordítók hibrid gépi fordító néven ismertek. A szabályalapú módszer szótárakra hagyatkozik, és nyelvtani szabályokra épít. Specializált adatbázisokat és szótárakat hoznak létre különböző iparágak és szakterületek szakszavaiból annak érdekében, hogy kiszolgálják a fordítói igényeket.

Ami a statisztikai rendszereket illeti a gépi fordításban, ezek „tanulás” útján jönnek létre, a munka közben fejlődnek ki. Az ilyen rendszerek nagy mennyiségű adat alapján dolgoznak, ahol is az említett adathalmazok gondosan kategóriákba rendeződnek szakszavak kiemelésével. Statisztikai módszerekkel működnek a mai olnile keresők is. Terület specifikus adatok hozzáadásakor tanulás megy végbe, javul a minőség. Az eredményképp kapott szöveg jobbnak tűnik, de valamivel romlik a konzisztencia.

A gépi fordítás előnyei

A 100%-ban ember által végzett fordításhoz képest a következő előnyei vannak a gépi fordításnak:

A gyors fordítás növeli a produktivitást.

Részletek fordítása történik a szerkesztés és korrektúra előtt.

Termékei vagy szolgáltatásai kevésbé fontos részletei esetében használhat gépi fordítást.

Ügyfélszolgálat: a XX. században sok cég alkalmazott telefonos ügyfélszolgálatot termékeik használatával kapcsolatos kérdések megválaszolására. Azonban manapság már mobil eszközök egész sora áll rendelkezésre, hogy helyettesítse a telefonos kapcsolatfelvételt géppel fordított tartalmakkal. Egyre több cég használja ezt a gyors fordításos módszert, hogy segítséget és információt nyújtson ügyfelei számára.

Hogyan segíti a gépi fordítás az üzletet?

Az, ha gyorsan le tudja fordítani szövegeit, gyorsabban eléri a piacot. Ha gyorsabban fordít, több tartalmat tud létrehozni gyorsabban és olcsóbban. Fokozhatja ezzel a hatékonyságot és az ügyfelek megelégedettségét. Jó minőségű fordítás érdekében keressen inkább megbízható fordítót a gépi fordító helyett.

Természetesen fontos, hogy a leendő fordítók folyamatosan dolgozzanak nyelvtudásuk fejlesztésén. Egyik módja ennek, hogy bővítsék szókincsüket azokra a kifejezésekre koncentrálva, amelyekkel később munkájuk során nap mint nap találkoznak majd.

Néhány jó tanács kezdő fordítóknak.

1. Mindig, mikor fordít valamit, készítsen jegyzetet az összes olyan forrásnyelvi szóról, amiknek a jelentésében nem biztos, és azokról is, melyeket ismer, de nem tudja lefordítani a célnyelvre.
2. Használjon szótárt, hogy megismerje ezeket a szavakat. Egy forrásnyelvi egynyelvű szótár is mindenképp hasznos kétnyelvű szótárak mellett. Még jobb, ha több különböző szótárt használ, papír alapút és elektronikusat egyaránt.
3. Olvassa el a szavak teljes leírását, az összes, akár elavult jelentésükre is figyeljen, ne csak arra, ami az éppen fordított szövegben a szó kontextusából adódik.
4. Ha az egynyelvű szótár olyan jelentéseket is ad, melyek a kétnyelvűben nem szerepelnek, kezdjen elgondolkodni azon, hogyan tudná ezt a jelentést mégis lefordítani. Jegyezze le a példamondatokat, melyeket a szótárban talál, és gondolkodjon, mi lenne a legjobb fordítása.
5. Ne hagyatkozzon csupán a szótárakra, tanulmányozzon referenciamunkákat, enciklopédiákat is.
6. Hogy lássa, a keresett kifejezéseket hogyan használják különböző kontextusokban, használjon nyelvi korpuszokat vagy online adatbázisokat. Segítségére lehet a Google Advanced Search vagy a Google Book Search, ha arra kíváncsi, hogyan használják a szavakat könyvekben, internetes szövegekben vagy különböző dokumentumokban.
7. Legyen alapos, és gondosan, precízen jegyzeteljen. Emlékezzen, a jegyzetből indul a további kutakodás.
8. Gondolkozzon el alaposan az ön által tanulmányozott szavak jelentésén, külön azon, milyen jelentései vannak a forrásnyelvben és külön a célnyelvben, és azon, hogyan különböznek a jelentések a két nyelvben. Lehetséges ugyanis, hogy az alapjelentés megegyezik, de a további jelentések nyelvenként különbözhetnek. De azt is vegye számításba, hogyan térnek el a nyelvi regiszterek és konnotációk a nyelvekben.

Csinálja ezt olyan alaposan, ahogyan csak tudja, és hamarosan észreveszi, hogy nemcsak a célnyelvbeli tudása növekszik folyamatosan, de még saját anyanyelvéről is egyre többet tud amellett, hogy ezek a módszerek hozzájárulnak a jó minőségi fordítás megszületéséhez is.

Gyakran nehéz felismerni a jó fordítót. Csak egy embert látunk, aki egy számítógép mellet ül, és kis idő elteltével két lehetséges kimenetelre számíthatunk: egy jó vagy egy rossz fordításra. Ha azonban részletesebben szeretnénk megvizsgálni a kérdést, 6 olyan ismeretet találunk, mellyel minden fordítónak rendelkeznie kell, ha jó munkát szeretne kapni. Legyen szó üzleti fordításról, weboldal fordításról vagy akár angol szakfordításról, egy jó fordítóiroda mindig a megfelelő minőséget tudja garantálni.

A 6-féle ismeret, melyekre utaltunk, a következő: a forrásnyelv ismerete, a célnyelv ismerete, a két nyelv közötti kapcsolatok, a kulturális kontextusok, a tárgyi tudás és a jelentés átültetésének mechanizmusa.

1. A forrásnyelv ismerete

A fordítónak elmélyült tudásra és ismeretre van szüksége a forrásnyelvet illetően, hogy el ne mulassza a szöveg mögöttes tartalmainak fordítását.

2. A célnyelv ismerete

A fordítónak tökéletesen ismernie kell a célnyelvet annak érdekében, hogy sikerüljön reprodukálnia az eredeti szöveg kontextusát és hangvételét.

3. A nyelvközi kapcsolatok ismerete

Két nyelv ismerete nagyszerű eredményt adhat, de ez még korántsem elegendő, mivelhogy a fordító mélyen gyökerező tudással kell, hogy rendelkezzen a két nyelv etimológiai és nyelvtani egyezéseivel kapcsolatosan.

4. Kulturális kontextusok megértése

Van még valami: mindkét nyelv és a közöttük lévő kapcsolat ismerete mellett a fordítónak a két nyelv kultúráját is jól kell ismernie. A nyelv nem csupán szavak halmazát jelenti, melyek bizonyos szabályok szerint láncolatba rendezhetők, hanem egy olyan rendszer is, mely konnotációk és kulturális hivatkozások egész sorát foglalja magába.

5. Tárgyi tudás

A fordító tudása nem szorítkozhat csupán a nyelvészet területére. A fordítandó szöveg tárgyán belül is rendelkeznie kell bizonyos jártassággal (főként ami egy-egy szakterület speciális szakszavainak jelentését és használatát illeti).

6. A jelentés átültetésének mechanizmusa

A fordítónak mindig tudnia kell, mely esetekben alkalmazzon szószerinti fordítást, és mikor keressen alternatív, dinamikus, funkcionális megfelelőket, melyek a lehető legpontosabban adják vissza az eredeti szöveg jelentését.

Ezért a fordító feladata olyan, mint a színészé egy színdarabban. A fordítás folyamata állandó döntéshozásról szól, amit kiértékelések, elemzések sora vezet be. Ez leginkább a szépirodalmi szövegfordításra vonatkozik, de valamilyen mértékben szinte minden fordításra igaz.

Nehezen találna olyan fordítót, aki ne találkozott volna olyan forrásszöveggel életében, ami kusza volt, szövevényes vagy egyszerűen zavaros, néhol önmagának is ellentmondó. A legtöbb fordító számára ez eléggé mindennapos jelenség. Elkerülheti ezt elég könnyen, ha már a forrásszöveg megfogalmazásánál odafigyel az átláthatóságra, egyértelműségre, és kerüli a bonyolult nyelvi formulák használatát, valamint törekszik a szöveg kohéziójának megőrzésére. Így a fordító munkáját is egyszerűbbé teheti, nem beszélve arról, hogy a célszöveg minősége is könnyebben garantálható.

Felsorolok néhány egyszerű szabályt, hogyan fogalmazza meg szövegét, hogy könnyen érthető legyen, mire figyeljen oda, és leírom röviden, milyen következményei lehetnek egy rossz minőségű forrásszövegnek.

1. Mielőtt elkezdene világosan, érthetően írni, gondoljon végig néhány dolgot!

Mi a szövege célja? Mit szeretne általa kommunikálni? Kiknek szól a szöveg, kiket szeretne megszólítani vele? Ha magában válaszol ezekre a kérdésekre, az segít önnek megtalálni az alapstratégiát. Majd bontsa elemeire a szöveget, és próbálja eldönteni, hogy az egyes részeknek pontosan mi a funkciója.

Minden nagyobb részletnek legyen váza és pontosan meghatározott céljai. Máskülönben az író könnyedén szem elől tévesztheti a lényeget és ezzel elősegítheti a kuszaságot.

2. Csökkentse a zsúfoltságot!

Fogalmazzon minél tömörebben! Ne hagyjon a szövegben felesleges részeket! Sokféle formában jelentkezhet zsúfoltság a szövegben. Itt mutatok néhány praktikát, mit kell tennie ahhoz, hogy ezt elkerülje.

Ne kezdjen mondatot olyan hiábavaló formulákkal, mint:

„Ki kell emelni, hogy”

„Hozzátehetjük, hogy”

„Fontos lehet, megemlíteni, hogy”

Ne szúrjon be homályos és értelmetlen kifejezéseket se ,mint:

„…, mondta ebben a kontextusban”

„… a témában”

Minél hosszabb, bonyolultabb a forrásszöveg megfogalmazása, annál valószínűbb, hogy egy hasonlóan homályos és hosszú fordítást kap vissza, nem beszélve arról, mennyi plusz költséget jelent majd önnek a plusz időbefektetés. Ha a forrásszöveg rosszul, érthetetlenül van megfogalmazva, az félreértésekhez is vezethet, hibákat eredményezhet a célszövegben.

3. Kerülje a zsargon használatát

A zsargon bonyolult szakszavakat jelent, amit csak szakemberek használnak és értenek meg. Soha ne használjon ilyen szavakat laikusoknak írt szövegekben. Néha az emberek zsargon szavakat hoznak létre és használnak olyan esetekben, amikor nem tudják pontosan, mit is szeretnének mondani.

Amennyiben mégsem tudja elkerülni a szakszavakat, magyarázza meg őket.

Még abban az esetben is, ha szakközönségnek ír, csökkentse a zsargont a minimumra.

Mi történik a fordítóval, amikor zsargonnal találkozik? Teljes a zűrzavar. A szakfordítók dilemmába kerülnek, „szerkesztve” fordítsanak vagy simán fordítsák le a dokumentumot. Amennyiben persze megértik a forrásszöveg jelentését. Ez mindenesetre elég ahhoz, hogy kiborítsa fordítóját. A legjobb, ha minden esetben óvakodik a felesleges zsargon használatától. Pont.

A rosszul megírt forrásszöveg nemcsak a célszöveg minőségét rontja, de a fordítás idejét is megnyújtja, nem beszélve arról, hogy a fordítás is nagyobb valószínűséggel lesz hibás. Így ha pontos, jó minőségű fordítást szeretne kapni, a célszöveg is feleljen meg ezeknek a kritériumoknak.

Mire van szükség a tökéletes angol fordításhoz? Tökéletes angol nyelvtudásra. Az idegen nyelv tökéletes ismerete elég? Nem elég, mert a fordítás egy szakma, amit meg kell tanulni.  Képes-e minden olyan ember angol-magyar fordításokat készíteni, aki beszél angolul? Nem, mert nem biztos, hogy a nyelv nyelvtanával is tisztában van, illetve nem biztos az sem, hogy helyesen ír angol nyelven. Mi is értendő ez alatt? Gondoljunk arra, hogy magyar anyanyelvűként tökéletesen beszélünk magyarul. De nem tudunk magyarul írni, mert elfelejtettünk, kiestünk az iskolából, megbuktunk, néhány osztállyal maradtunk csak, de olyan környezetbe kerültünk, ahol csiszolni tudjuk szókészletünket. Akkor feltevődik a kérdés: tudunk írni is magyarul? Illetve helyesen tudunk írni magyarul? Természetesen nem. Nos, ez a helyzet az idegen nyelvvel is, az angollal is. Élhet valaki évtizedeken keresztül angol nyelvterületen, lehet, hogy angolról magyarra tud fordítani, de már magyarról angolra nem, mert nem a nyelvtudás hiánya gátolja, hanem a helyesírás hiánya. Hiszen csak beszélte a nyelvet, de nem használta írott formában is.

A jó fordításhoz viszont még mindig nem elegendő a nyelvtudás, és a helyesírás sem. A fordítás mindig olyan kell legye, hogy az illető idegen nyelven anyanyelvi legyen, ne érződjön, hogy nem eredeti a szöveg, hanem fordítás.

Fordítani nem szó szerint fordítunk, hanem értelem szerint pontosan amiatt, hogy anyanyelviként hasson a szöveg. A gépi fordítások, a programokkal történő fordításokon érződik, hogy nem anyanyelviek. Lehet, hogy viszonylag jól fordít a program, de még mindig kell az ember, aki a gép munkáját ellenőrzi, a fordítást anyanyelvivé teszi. Akkor tökéletes a fordítás, illetve az az igazán jó fordító, aki program nélkül is képes anyanyelvi fordításokat készíteni.

Körülbelül 6000-re tehető a világon létező nyelvek száma. Ennél jóval többet tesznek ki a nyelvjárások. Minden nyelvnek számos nyelvjárása van. Így, ezeket is beleszámítva, 20 ezerre tehető a világ nyelvének száma. Viszont ezt nem beszélik mindet. Számon tartjuk a nyelvet, mint jelrendszert, de nem mindet beszéljük.

Az egyház egyféleképpen magyarázza a nyelvek kialakulásának okát, míg a tudomány másfelől közelíti meg. Az egyház szerint isten keverte össze az emberek nyelvét. A tudomány a területi tagolódással magyarázza a nyelvek kialakulását, asszimilálódással a nyelvek eltűnését. Beszélhetünk-e kihalt nyelvről? Ugyanúgy nem, ahogy kihalt nemzetről sem beszélünk. Egy nemzet nem hal ki, nem pusztul ki, hanem átalakul. Az átalakulás egyik oka a kevert házasság, amelyben kevertnyelvű gyermekek születnek, identitászavarban szenvednek, s az erősebb nemzet kerekedik felül, az lesz anyanyelve. Konkrét példa: román-magyar házasság-a román kerekedik felül, mert nem enged sem a nyelvből, sem a vallásból, román iskolába fog járni a gyermek, románul fog beszélni, s ő esetleg már nem kevert házasságot köt, hanem román nemzetiségűvel lép frigyre. Kétnyelvű lesz, magyarul-románul egyaránt beszél. A legjobb román fordítók azok, akik román-magyar kevertházasságból születnek, mert így felnőtt korban mindkét nyelvet tökéletesen beszélik, így román-magyar-román fordításokat pillanatok alatt készítenek, lektorálnak, vagy akár tolmácsolnak is.

A területi megosztás az okát a világ nyelveinek kialakulásának. Ezt akár egy nyelven belül is bizonyítani lehet, hiszen csak a magyar nyelvnek számos nyelvjárása van, és a csángó a palócot bizonyára nehezen érti meg vagy fordítva, hiszen területileg nagyon távol esnek egymástól. Ezért van az egy közös nyel, a magyar irodalmi nyelv, ezt a csángó is, és a palóc is érti. 

Nagyon szubjektív dolog, hogy melyik nyelvet tartjuk a világon a legkönnyebbnek. Természetesen mindenki az anyanyelvét. Miért is? Mert születésétől kezdve azt a nyelvet hallja, megtanulja beszélni, tökéletesen ért mindent, ki tudja fejezni magát. Viszont amikor az idegen nyelvek közül kell kiválasztani a legkönnyebbet, akkor már dilemmában vagyunk. Sokan az angolt tartják a legkönnyebb idegen nyelvnek. De nem a nyelvtana miatt, hiszen valljuk be, az nem egyszerű, de anyanyelvünk nyelvtana sem egyszerű. Viszont amikor beszélni tanulunk, nem nyelvünk nyelvtanát tanulva sajátítjuk el a nyelvet, hanem asszociálva. Ha anya azt mondta, hogy sétálunk, akkor ezt így tanuljuk meg, mert anya nem mondja mellé, hogy a sétál ige mellé fogjuk tenni az –unk igei személyragot, amely utal a számra és személyre, vagyis azt jelenti, hogy mi sétálunk, vagyis anya és én. Ezt a magyartanárunk fogja megtanítani nekünk. Viszont az idegen nyelv esetén, bizony a nyelvtannal kezdünk, és megtanuljuk ragozni az igét, ha kell, vagy megtanuljuk elöljárószavait, vagy azt, hogy I am angolul azt jelenti, én vagyok stb. Vagyis nem asszociálva tanulunk, nem nyelvjárást sajátítunk el, hanem az illető idegen nyelv normatív nyelvváltozatát. Tehát az angol sem könnyű.

Mégis van néhány dolog, amely megkönnyíti az angol nyelv tanulását: a technikai fejlődés, a földrajzi határok közötti átjárhatóság, a média. Amennyiben feliratos filmet nézünk, halljuk az eredeti angol kiejtést. Az internetet használva akarva akaratlanul belebotlunk angol kifejezésekbe, pl save-menteni, black-fekete stb. tehát az idegen nyelvek közül valóban az angol nyelvet a legkönnyebb elsajátítani. Mivel világnyelv is, a legeldugottabb országban is találkozunk beszélőjével, így akadálymentessé válik a kommunikáció. Ha valaki mégsem beszél angolul, bármikor szakemberhez fordulhat, hiszen rengeteg a megbízható angol fordító.