A fordítási szolgáltatások tekintetében fontos, hogy tisztában legyünk a nyelvtudomány jelenlegi álláspontjaival. A nyelvészet feladata, hogy leírja és magyarázza az emberi nyelvek természetét. A nyelvészet sok dolgot tanulmányoz, többek közt azt, mi a hasonlóság a nyelvek között és milyen szempontokból térhetnek el a nyelvek egymástól. A nyelvészet szintén foglalkozik a dialektusokkal, a diskurzussal, formális és funkcionális nézőpontból egyaránt közelít a nyelvhez.
Egyetemesség és változatosság
Néhány nyelvész feladatául tűzte ki, hogy átrostálja a nyelveket, és kiszúrja azon jegyeket, amik minden nyelvben megtalálhatók. Ezek a kutatók azokra a közös gyökerekre voltak kíváncsiak, amik a világ nyelveit összekötik, hiszen a nyelv az emberiség egyetemes vívmánya. A bonyolult nyelvi rendszerek megléte és használata az, ami végső soron az állatvilágtól elkülönít bennünket. Más nyelvészek inkább a nyelvek különbözőségének kutatására helyezték a hangsúlyt, és arra a folyamatra, aminek során az emberek egy nyelvet saját maguk alakítanak ki. Pontosan ez történik a kreol nyelvek esetén, melyek, bár két vagy több nyelv találkozásából születnek, ezen nyelvektől szervesen eltérnek a folyamat végén.
Fontos, hogy a fordító figyelmet fordítson mind az egyetemességre, mind a változatosságra. Nem feltételezhetjük, hogy két nyelv teljesen hasonlít egymásra, de ugyanakkor azt sem, hogy teljes mértékben különböznének.
A funkcionális és a formális megközelítés
Ami azt illeti, van, aki a nyelvészeti kérdéseket funkcionális oldalról közelíti meg, feltételezve, hogy a nyelv kialakulása a kommunikációs és kooperációs szükségletek kielégítése érdekében jött létre. Ez egy nagyon is elképzelhető oknak tűnik, ugyanakkor egyes kutatók úgy hiszik, hogy a nyelv egyszerűen az emberi gondolkodásmódot tükrözi, és valójában egy belső kognitív jellemző külső megnyilvánulása. A funkcionális megközelítés inkább a kulturális tudományokkal van kapcsolatban, míg a formális megközelítés a biológiával és pszichológiával.
Természetesen a biológiai fejlődés és a környezeti hatások is fontos feltételei a nyelv elsajátításának, ezért mindkettőt figyelembe kell venni, de az is igaz, hogy a nyelv tükrözi az emberek gondolkodását, és ezáltal a kulturális hatások is nyomot hagynak a nyelvben és a nyelvhasználatban. Így tehát a jó fordító rendelkezik kulturális és történelmi ismeretekkel is.
A dialektus és a diskurzus
A dialektus egy nyelvváltozat, ami nem rendelkezik elkülönült nyelvi státusszal. A diskurzus ezzel szemben egy bizonyos nyelvhasználati módot jelent, ami egy adott embercsoportra jellemző. Például az orvosi közösségek ugyanazt az orvosi nyelvet használják egymás közt, ilyen jellegű megnyilvánulásaik az orvosi diskurzus részének tekinthetők. Ugyanez vonatkozik például az ügyvédekre.
A különböző nyelvváltozati és nyelvhasználati sajátságokat nehéz más nyelvre lefordítani, főképp, mivel ezek nem olyan elterjedtek, és a fordítónak gyakran külön kutatást kell végeznie, hogy helyesen lefordíthassa ezen nyelvi változatokat.
Összességében a nyelvészet abban is segíti a fordító munkáját, hogy rámutat azokra a területekre, ahol a fordítónak különös elővigyázatossággal kell eljárnia. Ugyanakkor különböző megközelítéseket kínál a fordítónak a nyelvi kérdések átlátásához.
