Körülbelül 6000-re tehető a világon létező nyelvek száma. Ennél jóval többet tesznek ki a nyelvjárások. Minden nyelvnek számos nyelvjárása van. Így, ezeket is beleszámítva, 20 ezerre tehető a világ nyelvének száma. Viszont ezt nem beszélik mindet. Számon tartjuk a nyelvet, mint jelrendszert, de nem mindet beszéljük.
Az egyház egyféleképpen magyarázza a nyelvek kialakulásának okát, míg a tudomány másfelől közelíti meg. Az egyház szerint isten keverte össze az emberek nyelvét. A tudomány a területi tagolódással magyarázza a nyelvek kialakulását, asszimilálódással a nyelvek eltűnését. Beszélhetünk-e kihalt nyelvről? Ugyanúgy nem, ahogy kihalt nemzetről sem beszélünk. Egy nemzet nem hal ki, nem pusztul ki, hanem átalakul. Az átalakulás egyik oka a kevert házasság, amelyben kevertnyelvű gyermekek születnek, identitászavarban szenvednek, s az erősebb nemzet kerekedik felül, az lesz anyanyelve. Konkrét példa: román-magyar házasság-a román kerekedik felül, mert nem enged sem a nyelvből, sem a vallásból, román iskolába fog járni a gyermek, románul fog beszélni, s ő esetleg már nem kevert házasságot köt, hanem román nemzetiségűvel lép frigyre. Kétnyelvű lesz, magyarul-románul egyaránt beszél. A legjobb román fordítók azok, akik román-magyar kevertházasságból születnek, mert így felnőtt korban mindkét nyelvet tökéletesen beszélik, így román-magyar-román fordításokat pillanatok alatt készítenek, lektorálnak, vagy akár tolmácsolnak is.
A területi megosztás az okát a világ nyelveinek kialakulásának. Ezt akár egy nyelven belül is bizonyítani lehet, hiszen csak a magyar nyelvnek számos nyelvjárása van, és a csángó a palócot bizonyára nehezen érti meg vagy fordítva, hiszen területileg nagyon távol esnek egymástól. Ezért van az egy közös nyel, a magyar irodalmi nyelv, ezt a csángó is, és a palóc is érti.
