Általában úgy festik le őket, mint primitív, állatias emberfélék, akik csak hörögni tudtak, egy új kutatás szerint a neandervölgyi emberek lehetséges, hogy a barlangjukban töltött órákat beszélgetéssel ütötték el.
A kutatók, akik végigpásztázták a neandervölgyi emberek megtalált csontjaiból származó DNS-t, azt vették észre, hogy ez a mára már kihalt faj rendelkezett a “beszéd génnel”, ami egyébként csak a mai modern emberben található meg. Ezekből az ellentmondó eredményekből következtethetünk arra a lehetőségre, hogy a neandervölgyi emberek igenis képesek voltak az egymás közti emberi kommunikációra a saját nyelvükön. Mivel a nyelv egy olyan sajátosság, ami alapján elkülöníthetjük az embert más állatfajoktól, és ami lehetővé tette, hogy kifinomult kultúrák jöjjenek létre, sok antropológus úgy gondolja, hogy a neandervölgyi embereknek is meg lehetett a saját kultúrájuk.
Ez óriási ellentétben áll azzal a lebutított ősember képpel, ahogy eddig a neandervölgyi embereket elképzelték, valamint új kutatások rávilágtottak arra, hogy a neandervölgyi ember már 400 000 éve elvált a közös őstől.
Svante Paabo professzor szerint, aki Németországban a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet Neandervölgyi genom projektjét vezeti, a nyelv gén jelenléte megváltoztatná a neandervölgyiekről eddig alkotott képet.
“Neandervölgyinek hívni valakit még mindig nem számít bóknak, de a mai modern ember DNS-éhez a neandervölgyi gén jobban hasonlít, mint a csimpánz gén “ – mondta. “ A nyelvhasználatért felelős gén emberi variációja a majmokban nem található meg, és feltételezések vanna arra is, hogy ez a gén kissé eltérő volt a neandervölgyiekben tehát nekik már nyelvi képességeik lehettek. “
“A DNS-üket vizsgálva azt találtuk, hogy a génjeik alapján nincs ok arra, hogy miért ne beszélhettek volna úgy, mint mi. Ez egy nagyon vitatott kutatási ág, sok nézőpont létezik.”
A professzor csapatának eredményei alátámasztják azokat a korábbi munkákat, amik a neandervölgyiek torkát és gégéjét modellezik. Míg néhány tudós ragaszkodik ahhoz, hogy tudhattak beszélni, mások elutasítják ezt a feltevést.
Egészen mostanáig az általános tudományos vélemény szerint a neandervölgyi faj képviselői lassúk és tompák voltak, akiket kiszorított okosabb unokatestvérük, így ők fejlődtek tovább a modern emberré, a neandervölgyiek pedig kihaltak. A FOXP2 gén felfedezése jelentette eddig a legfőbb bizonyítékot arra, hogy ezek a termetes egyedek képesek voltak a beszédre, de a kutatók nem tudják megmondani, hogy nyelvi képességeik milyen szinten voltak.
Dr. Simon Underdown, az Oxford Brookes Egyetem antropológusa szerint ez a kutatás forradalmasítani fogja a neandervölgyiekről alkotott eddigi nézetet. „Ez a kutatás végre majd elfeledteti az emberekkel, hogy a neandervölgyiekre ostoba ősemberekként gondoljanak” – mondta.
Ki tudja, talán akkoriban egy ősemberből is válhatott volna kiváló fordító, ha szükség lett volna rá?
