Melyik nyelv számít különlegesnek? Ki dönti el egy nyelvről, hogy különleges? A beszélője bizonyára nem tartja különlegesnek anyanyelvét, hiszen számára könnyű, megszokott. Az idegen nyelvek valamelyikét tartjuk különlegesnek. Attól kapják meg ezt a jelzőt, hogy a világon kevesen beszélik, vagy nem a latin betűs ábécét használják ezek a nyelvek.
Kevesek által beszélt nyelvek közé tartoznak az északi nyelvek, vagy a mongol, illetve az arab nyelvek. A kevés nem az anyanyelvi beszélők számát becsüli, hanem mint második nyelv használóit. Az északi népek is, ha a világban el akarnak igazodni, megtanulják az angol nyelvet, hiszen az a világnyelv, azzal bárhol elboldogulnak. Viszont az északiak nyelvét csak azok tanulják, akiket érdekel a nyelv, egzotikusnak tartják, mert épp svéd vagy dán fordításokat szeretnének készíteni, vagy tanulmányútra indulnak az illető országba, vagy valamilyen egyéb motivációjuk van.
Ilyen értelemben különlegesnek számít a japán nyelv. Kevesen mernek belefogni tanulásába, hiszen képírással rendelkezik ez a nyelv, a mi fülünk számára gyorsan beszélnek a japánok. Viszont pont ettől válik érdekessé, illetve kiváltsággá japánul tudni nemcsak beszélni, hanem írni is.
Ugyanilyen értelemben különleges a finn nyelv. A magyar és a finn nyelv nyelvrokonságának elméletét már megdöntötték ugyan, viszont mi még mindig ragaszkodunk hozzá. Egy magyar anyanyelvű talán azért tanul meg gyorsabban finnül, mint mondjuk az angol anyanyelvű, mert a két nyelv egyazon nyelvcsaládba tartozik.
Legyen szó bármilyen különleges nyelvről, ahhoz, hogy komoly, megbízható fordítást kapjunk, anyanyelvi szinten kell beszélni a nyelvet. Ilyen fordításokat anyanyelvi fordítók vállalnak, akik tökéletesen birtokolják az idegen nyelvet. Ezért kell a fordításokat szakemberre bízni.
