Sokan félnek a német nyelv tanulásától a főnevek előtti névelők miatt. Kiejtése fonetikus, akárcsak a magyar nyelvnek. A német anyanyelvűnek nehéz elfogadni ezeket a névelőket, hiszen vannak rá ugyan szabályok, de ugyanakkor nagyon sok a kivétel is. Erre csak az az egyetlen megoldás, hogy a szavakat a hozzájuk tartozó névelőkkel együtt kell megtanulni.
Ugyanakkor a német nyelvjárások sokasága is gondot okoz a nyelvet tanulónak. Igaz, hogy második nyelvként mindig az irodalmi, illetve a standard nyelvváltozatot tanuljuk, de amint német anyanyelvűekkel kerülünk kapcsolatba, hozzá kell szoknunk nyelvjárásukhoz, hanglejtésükhöz, beszédük gyorsaságához.
A német nyelv közel áll az angolhoz, ha megnézzük a két nyelv nyelvtörténetét, akkor igazolódik is feltevésünk. Vannak olyan nyelvek, amelyeket alapfokon nagyon könnyen el lehet sajátítani, viszont a választékos nyelvet már nehezebb megtanulni, ugyanakkor vannak olyan nyelvek is, amelyeket alapfokon nehéz elsajátítani, és a választékos kifejezés már nem okoz gondot. A német talán e két fajta közé sorolható. Nem is nehéz, de nem is könnyű elsajátítani. Sokkal nehezebb például a szlovák, aminek megértéséhez már képzett szlovák fordítóra lehet szükség. A németet könnyebben elsajátíthatjuk. A mindennapi nyelvhasználathoz legszükségesebb szavakkal kell kezdeni a tanulást.
Mint minden idegen nyelvet, a németet is akkor tudjuk a leggyorsabban elsajátítani, ha az adott nyelvkörnyezetben élünk. Így rááll a fülünk is a nyelvre, illetve ráérzünk a nyelvtani esetekre. Hozzászokunk a nyelvjáráshoz is, és így rövid idő alatt beszélhetjük magabiztosan második nyelvként.
