A középangol nyelv
Az angol nyelv ezen korszaka 1066-1500 közé tehető. Hódító Vilmosnak köszönhetően Anglia normann uralom alá került, a normannok pedig franciául beszéltek. Félő volt, hogy az angol nyelv teljesen el fog tűnni. Teljesen kiszorítani nem sikerült, ugyanis a vidéki emberek megőrizték a nyelvet.
A pestis járvány (1348) nagy pusztítást végzett, főként a városokban. A városi hivatalokban franciául beszélők dolgoztak, de a nagy elhalálozás miatt kénytelenek voltak angolul beszélő hivatalnokokat alkalmazni, így egyre kevesebben használták a francia nyelvet, teret hódított az angol. Viszont a francia nyelv hatásának köszönhetően egyre több latin kifejezés került a nyelvbe, hiszen a francia nyelv latin eredetű. Ennek köszönhetően az angolban több latin kifejezés található, mint óangol. Az 1500-as évek tájékán már egyáltalán nem beszélték a francia nyelvet Angliában.
A modern angol nyelv
1500-tól napjainkig beszélünk erről a korszakról. Már a korszak elejétől kisebb változásokkal a maihoz hasonló volt a nyelv. Ebben a korszakban alakult ki a helyesírás, a tegező illetve magázó forma, a bibliát is lefordították angolra. A nyelvtani szabályok idővel egyszerűbbé váltak, és a kialakult a mai angol nyelv.
Az amerikai angol nyelvet, amint neve is jelzi, Amerikában beszélik, az angol nyelv változata. Az angliai és amerikai angol között nem nagy ugyan a különbség, de vannak olyan eltérések, amelyek még az anyanyelvi angolokat is félrevezetik. Vagyis nem minden esetben értik egymás beszédét. Ezért is fontos, hogy jó minőségű angol fordítás és tolmácsolás esetén az illető tisztában legyen vele, hogy brit vagy amerikai angolt kell-e használnia.
